A sikerek előtt
Elvis Aaron Presley 1938. január 8-án született a Tennessee álam béli Tupeloban, a napszámos Vernon Presley és Gladys Love Smith (Gladys Presley) második gyermekeként. Elvis ikertestvére, Jessie Garon fél órával korábban született meg, de sajnos halva.
Amikor 1948 szeptemberében költözött a kis család Memphisbe, a Lauderdale Courts lakótelepre Elvis már végzős volt a L. C. Humes középiskolában, emellett pedig dolgozott, hogy segítsen a család szegényes körülményein.
Elvis először egy vásáron énekelt nyilvánosan, amikor az Old Shep c. balladát adta elő, s ezzel a dallal második helyezést ért el. Ahogy a legenda is elbeszélni, Elvis egy biciklit szeretett volna kapni születésnapjára, ami helyett egy gitár jutott neki. Elvis autodidakta módon tanult meg gitározni úgy, hogy megpróbálta elpengetni a rádióban hallott nótákat. Később nyáresténként szívesen szórakoztatta a szomszédokat énekléssel és gitározással.
A fiatal Elvis először 1951-ben döntött úgy, hogy tudatos imidzs-építésbe kezd: barkóját addigra már a fülcimpájáig megnövesztette, fodrásza és több marék hajzselé segítségével pedig megalkotta a híres „kacsafarok”-frizurát, ami később a rock’n’roll és a rockabilly jelképe lett és még ma is az. Az öltözékén is gyökeresen változtatott, hiszen az addigi kockás inges nadrágos megjelenése helyett a lehető legrikítóbb színű és leginkább feltűnő nadrágokat, nyakkendőket és zakókat vásárolta kizárólag. Kirívó megjelenése miatt Elvis a gimnáziumban a gúny és a hecc céltáblájává vált. De mint később bevallotta direkt volt ennyire provokatív.
Az iskolai kirándulások alkalmával egyre többször hozta magával a gitárját és énekelt annak a maroknyi kis közönségnek, ami összegyűlt köré. Ekkor jutott eszébe az egyik tanárnőnek, hogy Elvis lépjen fel az egyik iskolai rendezvényem, amit végül meg is nyert.
Ám mielőtt sikeres lett, Elvis hivatásos gospel-énekes akart lenni. Mint mélyen vallásos déli, a fehér-gospel világába szeretett bele és olyan előadókat csodált, mint a Blackwood Brothers vagy J.D. Sumner & Stamps Quartet (akik később, a hetvenes években Elvis kísérő énekesei lettek). A zenészekkel hamar összebarátkozott, akiknek feltűnt, hogy a kis pattanásos képű kölyök milyen pompásan utánozza le akár Frank Sinatrát vagy Dean Martint, a kor legnépszerűbb előadóit.
A fehér gospelen kívül Elvis közeli kapcsolatba került a fekete gospellel és a feketék egyéb zenei stílusaival is. A rhythm&blues, a soul akkoriban kezdett a gettókon kívül is ismerté válni, főként, hogy 1948 végétől kezdett működni Memphisben az első négercentrikus rádió, a WDIA. Elvis saját bevallása szerint minden nap hallgatta az adót és így sikerült magába szívnia a fekete muzsikát.
Azonban vágyak ide-oda, a tizennyolc éves Elvis nem bővelkedett a lehetőségekben, viszont pénzre annál inkább szüksége volt. Nagybátyja 1951-ben szerzett egy állást neki a Memphisi Precíziósműszer-gyárban, ahol a futószalag mellett katonai aknagránátokat szerelt. Unokatestvérével, Gene Smith-szel a legjobbak voltak a szalagon, azonban pár hónap után kirúgták. Nem a hosszú haja volt az ok hanem, hogy csak tizenöt éves volt.
Tizenkilencedik születésnapja előtt Elvis új állást szerzett: teherautósofőr lett a Crown Electricnél és egészen 1954 végéig az is maradt. Mivel Elvis a kezdetektől fogva bolondult a kocsikért, így ez a munka igazán testhezálló volt, ráadásul teherautó sofőrnek lenni romantikus dolog is volt. Rövidesen, ahogy Elvis hazaadta a fizetését a Presley-család anyagi helyzete is javulni kezdett.
További részek:
1. Rész: A sikerek előtt (1935-1952) | 2. Rész: Az ifjú bálvány (1953-1959) | 3. Rész: Hollywoodi évek (1960-1967) |
4. Rész: A visszatérés (1968-1969) | 5. Rész: Úton - a vég felé (1970-1976) | 6. Rész: Utolsó éve és halála (1977) |
7. Rész: Mindörökké Elvis (1978-napjaink) |
Kapcsolódó anyagok: